Tap dancing seagulls & NYE

Annyira cukik voltak, hogy muszáj volt lefilmeznem a drágákat:

A végén még egy Jacko imitátort is felfedezhettek ;)

Mi több, itt egy szösszenetnyi remekmű -tűzijáték- Szilveszter estéről...

http://rapidshare.com/files/11511251/MVI_4161.AVI

Bushfires & koalas

Sokan kérdezősködtetek az itteni tüzekről. Én nem sokat látok / érzek belőlük (néha egy kis füstöt), de a média minden nap emlékeztet a problémára… Az alábbi képet egy sydneyi biológustól kaptam a minap.

A felvétel magáért beszél...

Nyugi, ez nem Sydney, hanem Hobart...

(Klikkelj rá!)

Ezen kívül az a szóbeszéd is járja, hogy túl sok itt a koala... Én szívesen hazaszállíttatnék egy tankhajónyival ;) Mit gondoltok, beleférne a koala Magyarország imázsába? Mondjuk paprikafüzérrel a nyakukban, vagy rászoktathatnánk őket a pörköltre. Az tuti, hogy ugyanolyan lusták maradnának a nehéz kaja után, és a vega maciknak sem kell aggóni, kapnak majd gombapörit. A kis szőrös "ruhaakasztók" dizájnja ugyancsak jól jön, hiszen színben még mennek is a szürkemarhához... És a puli kutyáknak is sokkal nyugisabb életük lenne, ha ezeket, a kis macikat kéne terelgetniük.

Vagy tévednék? Ötleteket szívesen várok a koala/tüzek kérdésben... Írjatok! :)

A buszút Melbourne-be

Sziasztok!

Lássátok hát melbourne-i beszámolóm:

Indulás: 2007. 01. 14. Este 20:00, Greyhound buszállomás, Central Station, Sydney.
Érkezés: 2007. 01. 15. Reggel 08:00, Greyhound buszállomás, Central Station, Melbourne.

Tudni kell, hogy a buszjegy lefoglalása után 1 nappal találtam repülőjegyet $25-ral drágábban.

12 óra buszút vs. 1 óra 20 perc repkedés...

Mindegy, legalább látunk vmit a tájból…igen, láttunk is: romantikusan holdfényben tündöklő autópályákat, csak ezt akkor még nem tudtuk. Nem számít, lényeg a pozitív hozzáállás. Egyébként a buszozás nagyon klisészerűre sikeredett. Én várhatóan a javát átaludtam, de amikor megálltunk éjjel fél 4kor a semmi közepén egy elhagyatott benzinkútnál, a tipikus, kis „csengess, ha eladót akarsz látni” bolttal felszerelve...az meglehetősen emlékeztetett egy valamirevaló horrorfilm nélkülözhetetlen részletére. Főleg, mikor a fáradt arcok lekászálódtak a buszról, és kávéval a kezükben lődörögtek körülöttem, mint a zombik. Azon meg már csak nevetni tudtunk, hogy a sofőr szépen, komótosan elkezdi bütykölni a motort. Azoknak, akiket kevesebb képzelőerővel áldott meg az ég, a mellékelt kép adhat néminemű támpontot, csak mindezt éjszaka vaksötétben tessék elképzelni...

Szerintem, tuti meg volt rendezve nekünk, hülye, kis turistáknak. És igaziból ezt az utat tettük meg, csak kifelejtették a gyilkosságot, meg a kábelszaggató vihart - látszik, hogy amatőr statisztákkal dolgoznak.

Vagy inkább ezt:

Lényeg: percre pontosan 08:00kor frissen és üdén, de legfőképpen kipihenten meg is érkeztünk Melbourne-be.

Jobb később, mint soha ;)

Igen, heuréka!!! Nagy unalmamban (és 32 óra ágyhoz kötöttség után) úgy döntöttem, hogy elkezdek bloggolni... Így egyszerűbb lesz mindenkinek kis kalandjaimat soron követni. Szóval, ahogy kedves, ázsiai barátaim mondanák: ENJOOOY! :)